HTML

paleo életstílus - evolúciós orvoslás

Egy paleo életmódot, táplálkozást próbálgató doki tapasztalatai, megfigyelései, gondolatai. Kísérlet a paleo életstílus megtalálására, az evolúciós orvoslás terjesztésére és mindennek ötvözése környezet- és természetvédelemmel, ökológiával, alternatív ötletekkel.

Friss topikok

  • 55fibi: Én most találtam ide, és szeretném megkérdezni, mikor lesz legközelebb ilyen találkozó a Fórumban? (2012.12.05. 15:51) Az a fránya glutén...
  • csigene.eva: Egy kérdés az utolsó mondathoz: "Búcsúzóul egy szolgálati közlemény: 2012. 10. 05-én Paleo Sarok a... (2012.10.05. 12:25) Itt az ősz...
  • Csistván: Kedves Feri! Nem tudom, mi történt Veled, remélem, semmi baj, de szeretnék hozzájárulni e blog fo... (2012.10.02. 12:32) Paleo Sarok
  • Pelle Kriszta: No igen, a kenyér a legnagyobb gond. Nekem (vagyis inkább a férjemnek és a kislányomnak) most egy... (2012.08.22. 13:52) Gyakorlati paleo
  • Pelle Kriszta: Kb. két hónapja paleózunk, néha kompromisszumokkal, de a tej és a glutén 99,9%-ban kimaradt az étk... (2012.08.22. 12:15) A paleo és a gyerekek

Címkék

Koleszterin? Koleszterin!

2012.03.08. 20:46 paleodoki

      Először is Boldog Nőnapot kívánok minden hölgy olvasómnak, nemcsak ma, hanem az esztendő minden napján!

    Köszönöm a sok „tetszik” jelölést és a megosztásokat, ezt biztatásnak veszem... A tegnapi bevezetőben írtam a civilizációs betegségek szénhidrát elméletéről, amibe beletartozik az érelmeszesedés, szívinfarktus, agyi keringészavarok. Ezekről eddig azt mondták nekünk az illetékesek, hogy a koleszterin a felelős, az első számú közellenség. Ezért most néhány gondolat a koleszterinről.

     Anno megboldogult medikus koromban, másodéven biokémiából azt tanították nekünk, hogy az emberi szervezet maga is termel koleszterint, aminek megtanultuk a lépéseit és a folyamat szabályozását is. Ebből kiindulva, amikor elkezdték azt sulykolni, hogy a koleszterin az rossz, akkor rögtön ez jutott eszembe, hogy ha szabályozottan termeljük, akkor miért gond a koleszterin? Aztán az egyszeri amerikai katonatisztről szóló hír is elgondolkodtatott, akit valamely emésztési probléma miatt orvosa tojás diétára kárhoztatott éveken át. Annak ellenére, hogy szegény ember évtizedekig tojást tojással evett és mint tudjuk a tojássárgája tele van koleszterinnel, a vérében a koleszterinszint normális volt és még csak szívbeteg sem volt.

    Aztán tavaly elolvastam Szendi levezetését a koleszterin hipotézis buktatóiról, akkor már egyértelmű lett számomra, hogy hová tegyem az egészet. A végső, utolsó utáni megerősítés néhány hete jelent meg a Scandinavian Cardiovascular Journal szerkesztőségi cikkében, melyet az alábbiakban megpróbálok röviden összefoglalni.

    Az, hogy egy lap szerkesztőségi cikkben foglalkozik egy témával, két dolgot jelent: egyrészt fontosnak tartják a leírtakat, másrészt egyetértenek a mondanivalóval. Ismerve az „akadémikus orvostudomány” működését, ez nagyon fontos lépés, talán egy szemléletbeli paradigmaváltás első lépése...

    Rögtön a cikk címe is árulkodó, egyeseknek biztosan provokatív: A koleszterin hipotézis: ideje a gyászjelentésnek?

      Aztán egy kis történeti áttekintés: 1856-ban Rudolf Virchow leírta, hogy koleszterin van az érelmeszesedést okozó plakkokban, majd Nikolai Anitchkov 1913-ban leírta, hogy ha nyulakat(!) etetett tojássárgájából származó koleszterinnel, akkor a tapsifülesek ereiben koleszterin tartalmú plakkok jelennek meg. (Mert a nyulak olyan sok tojást esznek, pláne húsvétkor :-) ) Persze ha ezt ragadozókkal próbálta volna ki, akkor hoppon marad.

      A következő mérföldkő, Ancel Keys 1953-as tanulmánya volt, melyben leírja, hogy a zsír fogyasztás korrelál a szérum koleszterinszinttel és a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező halálozással hat(6!) országban. Egy apró pici bökkenő volt ebben a dologban, hogy az általa vizsgált másik 16 (tizenhat!) országgal együtt már semmilyen összefüggés nem mutatható ki a vizsgált tényezők között. 1986-ban Keys egy másik, Hét ország tanulmányában szintén kimutatta, hogy a telített zsírok a felelősök mindenért. Igaz, ehhez szükség volt némely „statisztikai manőverre”.

     A szakmai berkekben sokat idézett Framingham tanulmány (ebben egy amerikai kisváros lakosságának egészségi állapotát kísérték figyelemmel évtizedeken keresztül) is erősítette a koleszterin hipotézist, de egy 30 éves utánkövetéses vizsgálat azt találta, hogy a magas koleszterin szint nőkben és 47 éven felüli férfiakban NEM rizikófaktor, illetve a koleszterinszint csökkentésével nőtt a szív- és érrendszeri valamint az összhalálozás.

Más kutatások is megerősítették ezt a tényt: nincs oki összefüggés a vér koleszterinszintje és a szívinfarktus okozta halálozás rizikója között!!!

    A koleszterin hipotézis kapcsán a másik fontos problémát a koleszterincsökkentők (statinok) előnyös hatásairól szóló publikációk jelentik. A gond ott kezdődik, hogy ezekből a gyógyszerekből évente több milliárd dollárnyi értékben fogyasztanak szerte a világon. Az ezeket gyártó cégeknek horribilis profitot jelent mindez, ezért aztán a gyógyszergyártók próbálnak egyre növekvő befolyást szerezni a leglényegesebb kutatásokban és publikációkban. Ennek kitűnő példáját írta meg Michel dw Lorgeril és Patricia Salen egy kitűnő, leleplező cikkben, melyben összehasonlították a koleszterincsökkentőkről írt tanulmányokat 2005 előtt és után. Azért ez az időbeli megosztás, mert 2005-ben volt a Vioxx botrány, amelyben egy agyonreklámozott új „csodaszerről” derült ki, hogy többet árt, mint használ (gondolom sokan láttuk A szökevény című filmet, lehet hogy az nem is annyira fikció). A cikkből kiderül, hogy míg 2005 előtt a statinok hatásosságát nagyon jónak találták, különösen a másodlagos megelőzésben (olyan embereknél, akik már átestek szívinfarktuson vagy szívműtéten), addig a 2005 utáni közlemények vagy negatívak, vagy nyilvánvalóan elfogultak voltak.

     Egy svéd vizsgálatban csaknem 2 millió nő és 2 millió férfi sorsát követték 1998 és 2002 között, akik koleszterincsökkentőket szedtek, ám sem a szívinfarktus előfordulásával, sem halálozásával nem volt összefüggés. Ezzel cseng egybe Ray és munkatársainak meta-analízise (ilyenkor egyazon témában megjelent tanulmányokat vetnek össze), melyben 65 229 páciens adatai alapján kiderült, hogy a statinok nem hosszabbítják meg az életet. Azt már csak én teszem hozzá, hogy statint szedő ismerőseim közül kevesen vannak, akiknek nem okoz, okozott problémát a gyógyszer, arról nem is beszélve, hogy komoly májfunkció károsodást okoz, drága és nem használ.

    A cikk szerzői így zárják mondandójukat: Itt az ideje, hogy istenhozzádot mondjunk ennek a régi, alaptalan és csalóka lipid hipotézisnek.

     Röviden ennyit egy mítoszról, ami még sokáig fog kísérteni, de javaslom mindenkinek, próbálja meg figyelmen kívül hagyni a régóta és sokat sulykolt elméletet. Sokkal veszélyesebbek a hidrogénezett olajok és az úgynevezett transz-zsírok, amikkel tele vannak az ipari előállítású margarinok és olajok, de ezekről egy másik alkalommal. Továbbra is várom a kritikákat, hozzászólásokat, kérdéseket.  

 

Szólj hozzá!

A kezdet

2012.03.07. 12:44 paleodoki

       Sokat gondolkodtam mi lenne a legkifejezőbb cím a blognak. Nem akartam paleo diétát, mert akkor csak egy lett volna a sok fogyókúrás oldal közül. Jó darabig paleo életmód járt a fejemben, de az is csak töredékét fejezi ki annak, ami kavarog a fejemben. Ezért gondoltam úgy, hogy talán a paleolit életstílus fejezi ki legjobban azt, amit el szeretnék mondani.

      A történet tavaly májusban kezdődött, amikor édesapám elhozta nekem Szendi Gábor Paleolit táplálkozás (A nyugati életmód és a civilizációs betegségek) című könyvét, mondván Ő beleolvasott és úgy gondolja, hogy ez engem érdekelhet (hálás köszönet érte!). Ahogy elkezdtem böngészni, szinte rögtön tudtam, hogy ez kell nekem, bár elég sokáig tartott, míg az első 2-3 fejezeten átrágtam magam. Aztán felgyorsultak az események és nyár vége felé már a neten gyűjtögettem a könyv irodalomjegyzékének tanulmányait.

      Azóta Szendi jó pár könyvét elolvastam és az Ő szemléletmódjából és tényeiből meg az én tapasztalataimból és hiányérzeteimből megszületett egy kép, amit a továbbiakban szeretnék megosztani.

      Első lépés: a civilizációs betegségek szénhidrát elmélete. E szerint az a rengeteg gyorsan felszívódó szénhidrát, melyet kenyér, sütemény, sült krumpli, kóla és cukorka formájában elfogyasztunk, a sejtek inzulin rezisztenciájához (érzéketlenség) vezet, mert sejtjeink (evolúciós okokból: az ősember nem ismerte a Negrót és a Coke-ot) ekkora cukor túlkínálattal nem tudnak mit kezdeni. Így védekezésül inzulin érzékenységük csökken, ezáltal a cukor marad a vérben. Ezen cukorbőség hatására, ami mellett ott a csomó inzulin a vérben (csak a sejtek már nem képesek rá reagálni), a zsírszövet sejtjei azok, amelyek elkezdik a sok cukrot felvenni, majd zsír formájában elraktározni. (1g zsír energiatartalma kb. 9,3 kcal, vagyis 20 dkg zsírban egy napi átlagos energia fogyasztásunknak megfelelő kalória van!!!)

      Testünkben zsírszövet nemcsak az ismert és jól látható helyeken van, hanem a belső szervek körül is (szív, belek stb., ez az ún. viszcerális zsír). Míg a bőralatti zsírszövet „csak” tárolja azt a több ezer-tízezer kilokalóriát, addig a viszcerális zsír nagyon aktív különböző gyulladásos faktorok termelésében. Ez a hosszan, akár évtizedeken keresztül fennálló gyulladás vezet a jól ismert (ámde csak az elmúlt kb. 100 évben felismert) civilizációs betegségekhez, mint magas vérnyomás, kettes típusú cukorbetegség, érelmeszesedés, autoimmun betegségek, rosszindulatú daganatok. A kialakulás részletes mechanizmusával nem foglalkoznék, azt Szendi nagyon olvasmányosan és szemléletesen megteszi könyveiben és honlapján (www.tenyek-tevhitek.hu).

      Mivel pályafutásom eddigi 17 éve alatt rengeteg a civilizációs betegségek által halmozottan  érintett emberrel találkoztam, ezért fogott meg ez a dolog, másfelől az ember munkája kapcsán naponta szembesül azzal, hogy modern orvoslásunk nem gyógyít, csak próbál tünetmentesíteni. Mindezt több kollégám is megerősítette, akikkel volt módom beszélgetni a paleo-ról.

Tehát az egyik sarokpont a szénhidrát elmélet, mely alapja a paleolit táplálkozási elveknek:

-kerüljük a gabonafélék (liszt, kenyér, péksütemény, tészták), hüvelyesek, burgonya fogyasztását,

-mellőzzük a tejet és a tejtermékeket (kivétel a kemény sajtok és a tisztított vaj)

-felejtsük el a margarinok, hidrogénezett olajok használatát, helyettük használjunk bátran állati zsírokat, illetve a növényi zsiradékok paleo verzióit

-fogyasszunk minél több zöldséget, gyümölcsöt, lehetőleg frissen, ne tartósítva

-szükséges a megfelelő fehérje bevitel: húsok, tojás  

-feltétlenül iktassuk be étkezésünkbe a halat, tenger gyümölcseit, az omega-3 zsírsavakat (EPA, DHA).

Mindezek mellett a másik fontos tényező a mozgás!!! Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem mozgunk eleget, ezért egyfelől „ragadnak” ránk a kilók, illetve nem „olvadnak” úgy ahogy szeretnénk, másfelől nem használjuk ki a mozgás megannyi előnyös hatását. Kutató kollégáink már összeállították a paleolit vadászó-gyűjtögető életforma fitnesz szabályait (J. H. O'Keefe et al. Progress in Cardiovascular Diseases 53 (2011) 471-479):

-Genetikailag alkalmazkodtunk a szükséges mindennapi, könnyűtől a közepesig terjedő fizikai aktivitáshoz, mint a gyaloglás és cipekedés. Természetesen ennek mennyisége őseink életkörülményeitől függően változott és napi mennyisége 5-15 kilométer között mozgott.

-A fárasztó napokat könnyebb, „pihenő” napok követték, melyek alatt őseink a „ház” körüli teendőket végezték. A fizikai aktivitásra fordított napi energiafelhasználásuk 3349 és 5024 kJ között mozgott, ami körülbelül 5-szöröse a mai ember hasonló értékének.

-A mozgás, mint a gyaloglás vagy a futás, mindig relatíve puha, természetes felületen történt, például fű vagy föld, ellentétben a ma használatos beton vagy aszfalt felületekkel.

-A futás vagy gyaloglás mezítláb vagy egyszerű lábbeliben történt, szemben a mai minden igényt kielégítő cipőkkel, melyek erősen befolyásolják a láb mechanikáját.

-Az intervallum tréningek, melyeknek intenzitása a közepestől a magasig terjed, hetente egy-két alkalommal javasoltak, hogy a köztes időben a szervezetnek lehetősége legyen a mozgatórendszer regenerálására.

-A gyakorlatok variálása fontos és szükséges: erőfejlesztés (súlyzó gyakorlatok), aerob kondicionálás (kardio gyakorlatok) és rugalmasság (nyújtás). A különböző gyakorlattípusok váltogatása lehetővé teszi, a minél szélesebb körű edzettséget, csökkenti a túledzésből eredő sérülés veszélyt, csökkenti a monotonitást és az érzelmi kiégést, lehetővé teszi a rendszeres testmozgás fenntartását hosszú távon.

-Őseink mindennapi életéhez szorosan hozzátartozott a cipekedés: a gyerekek, víz, élelem, faanyag, kövek és egyebek. Mai modern életünkből mindez hiányzik, ezért is olyan gyakori az oszteoporózis, a csont és ízületi gyengeség. Ennek elkerülésére ajánlottak hetente legalább két alkalommal a súlyzós gyakorlatok és/vagy egyéb erőfejlesztő mozgásformák.

-Vadászó-gyűjtögető őseink soványak voltak, köztük gyakorlatilag ismeretlen volt az elhízás, ez csökkentette az ízületi trauma esélyét és minimalizálta a táplálkozás indukálta gyulladásos folyamatokat.

-Minden fizikai aktivitás a külső természetes környezetben zajlott, ez segíti a bőrben az ultraibolya sugárzás által indukált D-vitamin képzést és javítja a rendszeres mozgásprogram hosszútávú fenntartását.

-Sok mindennapos feladat szociális környezetben történt (az emberek kisebb csoportokban vadásztak, legeltettek), kutatások bizonyítják, hogy a csoportos tevékenység javítja a szociális és érzelmi kapcsolatokat.

-DNS vizsgálatok bizonyítják, hogy az emberek és a kutyák már 135.000 éve élnek együtt és genetikailag is alkalmazkodtak a közös szabadtéri tevékenységhez. Kutatások is megerősítik, hogy a kutyatulajdonosoknak javulhat a megfelelése egy mozgásprogramban, fokozódik állóképességük és csökken a túlsúlyosak aránya.

-A vadászó-gyűjtögetők rendszeresen táncoltak különböző ünnepségek és szertartások alkalmával, melyek sokszor órákon át tartottak. A tánc kitűnő mozgásforma, mely javítja az erőnlétet és a rugalmasságot, elősegíti a szociális kötelékek kialakulását és enyhíti a stresszt.

-A tudományos kutatások következetesen kiemelik az aktív szexuális élet kedvező hatását az egészségre, a jó közérzetre és az életkilátásokra mindkét nemben. Többek között csökkenti a halálozást, szignifikánsan javítja a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját, heti 1-2 alkalom számos egészségi előnnyel bír, többek között javítja az immunrendszer működését, csökkenti a prosztatarák előfordulásának rizikóját.

-Bőséges idő szükséges alvásra, lazításra és pihenésre a fizikai erőfeszítés utáni komplett regenerálódáshoz.

      Harmadik, szerintem nem eléggé hangsúlyozott, tényező: a kreatív, alkotó tevékenység. Erről részletesen ír Szendi a Boldogtalanság és evolúció című könyvében, de a további könyveiben 90%-ban a táplálkozásról értekezik, ami nagyon fontos, de tartok tőle, hogy önmagában kevés az üdvösséghez. A kreativitás fontosságát személyesen is bizonyíthatom, hiszen munkámban évek óta hiányérzetem volt, a már fentebb említett okok miatt, de másfél éve, mióta elkezdtem fazekassággal  foglalkozni és „alkothatok”, kiegyensúlyozottabb vagyok és ezzel párhuzamosan újabb és újabb kreatív ötleteim vannak (ennek következményét „szenvedheti” a Kedves Olvasó!).

      Ez az a három pillér, amire szerintem fel lehet és kell építeni a paleolit életstílust, amit próbálgatok és eredményeimről, kudarcaimról beszámolok (feltéve, hogy ez másokat is érdekel). Várom a kritikákat, hozzászólásokat, én pedig igyekszem a véleményeket beépíteni formálódó elképzeléseimbe, terveimbe. 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása