Szép paleo napot Mindenkinek!!!
Reggel olvastam a FB-on, hogy a lányok panaszkodtak férjre, anyukára, hogy Ők akarják nekik a jót (paleot), de csak azért sem kell nekik. Ennek kapcsán megosztanám néhány paleo és nem paleo tapasztalatomat.
Nem paleo tapasztalatom, hogy senkit sem lehet akarata ellenére meggyógyítani... Sajnos ezzel az évek során rengetegszer szembesültem, hogy az emberek egy részének leimádkozhatjuk a csillagot az égről, akkor sem hajlandó változtatni egészségtelen szokásain. Emlékszem egyszer volt egy betegünk, akinek a szívműtétje után sebfertőzése alakult ki és bár világosan elmondtuk többször is az összefüggést a szívbetegsége, a sebprobléma és a dohányzás között, gyógyulóban lévő sebbel ment bagózni...
Ugyanakkor Nagymamám és Édesanyám is azt szokta mondani, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember. Ebben valahol nagy igazságok rejtőznek. Számomra ebből az a tanulság, hogy mindenre lehet megoldás, csak meg kell találni.
Például az egyik paleo tapasztalatom, hogy mint első blogbejegyzésemben írtam Gábor könyve Édesapám révén került a kezembe, ennek ellenére Édesanyámnak hónapokig beszélhettem paleoról, megértette, elfogadta, de meg sem próbálta követni. Az utóbbi hetekben úgy veszem észre, lassan alakul az áttörés, én kevésbé erőltetem verbálisan, viszont olvassa a blogot, látja, hogy én ezt komolyan csinálom, adminisztráltam a FB csoportokba és látja, hogy ez nem egy hóbort, hanem sokaknál működik, múltkor vittünk nekik paleo csőben sült ebédet (amit Éva csinált)... És érzem, hogy rövidesen ki fogja próbálni Ő is, egyiket a másik után.
Másik paleo tapasztalatom, a nejem: Őt én is próbáltam téríteni, odaadtam Neki Gábor könyvét, valamennyit olvasott is belőle, de igazából csak passzívan állt a dologhoz, ha csináltam valamit megette, elmondta a véleményét és slussz. Az elmúlt hetekben segít a paleo ebéd szervezésében, már Ő is készít paleo cuccot és ma reggel már paleo reggelit hozott mindkettőnknek (én tegnap ügyeletes voltam).
Harmadik: Írtam, hogy két fiúgyermekünk verbálisan elutasította a paleot, mindennapi sült krumpliját féltve. Azért ha bármit készítünk, ott a kérdés, hogy ez paleo? Ha valami újjal kísérletezik az ember, akkor csak megkóstolják és van ami ízlik nekik. Ilyen szempontból a gyerkőcök talán konzervatívabbak, mint mi, hiszen ők úgy gondolják, hogy egészségesek, akkor minek lemondani arról, ami a legfinomabb.
Konklúzió: türelem paleot terem, magyarán a gondolati és érzelmi átállás nem egyforma ideig tart mindenkinek, van akinek 1 perc, de lehet 1 év is. A mi feladatunk a türelem és megtalálni a módját, hogy szelíden terelgessük szeretteinket, barátainkat és ismerőseinket a paleo felé.
További szép napot és sok türelmet kívánok Nektek!!!