Győzelem! Tegnap megszületett az első komment, köszönet érte Hankamankának. :-) A tréfát félretéve örülök, hogy sikerült felkeltenem az olvasók érdeklődését szösszeneteimmel.
Ma valami olyasmiről szeretnék írni, ami első pillantásra talán nem illik a paleo vonulatba, de a végére ki fog derülni, hogy mégis. Szerintem mindenki hallott már Gönczi Péter aquapóniás törekvéseiről, én szerencsére szinte a kezdetektől, mármint a szélesebb nyilvánosság kezdetétől, figyelemmel kísérem tevékenységét és nagyon szurkolok neki. Aki mégsem hallott róla, annak röviden annyit, hogy Péter épített egy passzívház elven működő üvegházat, melyben hidropóniás módszerrel nevel növényeket, a hidropónia vizében pedig halak nőnek, majd a halak által trágyázott vizet forgatja a hidropóniába és a kör bezárult.
Ennek kapcsán még januárban olvastam egy élelmiszer ipari szakértő véleményét, miszerint annak az élelmi alapanyagnak az összetételében bízhatunk meg igazán, melyet mi termesztünk... Biztató...
Akkor most hogy kerül a paleo a passzívházba? Hát ott terem. Mármint paleo szempontból az ötlet azért zseniális, mert, a paleo kapcsán az az egyik macera, hogy be kell hozzá szerezni a friss zöldséget, ami az év 40%-ában nem olyan egyszerű. Ez a termelési mód lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag egész éveben biztosítva legyen a zöldség ellátása a családnak (természetesen csak paleo cuccra gondolok, nem krumplira), mellesleg heti egy halvacsora is kijön a befektetésből.És ez csak az első paleostílus alapelv teljesülése.
A másik elv, a mozgás is benne van a dologban, hiszen az üvegházat fel kell építeni, ami jelent némi fizikai igénybevételt, ráadásul a hatékonyság miatt érdemes mindezt kalákában csinálni, hogy a rendszer folyamatos működtetéséhez szükséges mindennapos tevékenységről ne is beszéljünk. Ez nem jelent akkora terhelést, de rendszeres és eltér a megszokottól.
Végül itt van a kreatív ténykedés lehetősége, hiszen a rendszer csak egy keret, de hogy ki mivel tölti meg az már egy más kérdés. Én például a meglévő garázsom egy részét szeretném adaptálni a módszerhez, csak hogy kreatív energiám újabb lehetőséghez jussanak. Milyen jó is lenne a blog egy éves szülinapján a következő menü: póréhagymakrém leves, roston pisztráng grillezett zöldségekkel, paleo almatorta!
Szerintem annak is bele kell tartoznia a paleo életszemléletbe, hogy jobban vigyázzunk meglévő javainkra, a földre, vízre, levegőre. Persze ez nekem könnyebb, mivel kertes házban lakunk, így van egy darabka zöld, ami a miénk és úgy alakítjuk, ahogy mi szeretnénk és van rá mód, hogy az ember ilyen álmokat is megvalósíthasson.
Szintén családi házhoz kötött az is, hogy az ember a hulladékból amit lehet komposztáljon, de egy kis odafigyeléssel és minimális szervezéssel, beruházással megoldható a dolog, nekünk évek óta működik, nem is költünk virágföldre és próbáljuk tuningolni a homokot, ami a kertben van.
Másik, bárki által alkalmazható módszer a szelektív hulladékgyűjtés. Mi folyamatosan csináljuk, időnként az összegyűlt cuccot kocsiba tesszük és útközben a szigetnél elhelyezzük. Bosszant is, hogy a szemétszállítási díj fejében feléig-harmadáig töltött kukát ürítenek nálunk a szemtesek.
csirkemellet 4-5*1 cm-es csíkokra vágok, egy kis zsíron, olívaolajon hagymát fonnyasztok, majd a pipicsíkokat ráöntöm, sózom, borsozom, esetleg teszek rá egy kis kurkumát (azt mondják, jót tesz az agyműködésnek). Megpárolom fedő alatt, majd ha megpuhult, néhány percig nagy lángon kevergetve megpirítom egy kicsit. Jó hozzá a friss zöldségből készült saláta, vagy a párolt zöldség (cukkini, káposzta, kínai kel).
Jó étvágyat!
